Kürthy Paula: Úgysem mondom meg... be-beee!
Szüli nap lesz, éppen kerek.
Találgatok, mit is vegyek.
Ötletem sincs, gondolkodom.
Gondban vagyok, van is okom.
Aprócska pénz, csörög zsebben.
Abból kell majd, ezt-azt vennem.
No, de mit is kéne adni?
Töpreng velem, lányom, Panni.
- Szagos radír, csavarhúzó?
- Kifestő vagy ütvefúró?
Apukáknak, mi a hasznos?
- Nem érti ezt két nő, sajnos.
Aztán végül, eldöntöttük.
Női aggyal, mikre költünk.
Kitaláltuk, inget veszünk.
Drágán, bőkezűek leszünk.
Így történt, hogy elsétáltunk.
Gucci ingre rátaláltunk.
Hazavittük, el is dugtuk.
Így lett, közös a mi titkunk.
Később, szürkült esteledett.
- Apa! Apa! Megérkezett!
Súgta nekem, gyorsan Panni.
- Oda kell az inget adni?
Pszt… ez titok! – mondtam gyorsan.
Hallottam, hogy cipő koppan.
S akkor az én Panni lányom.
Szállt azonnal, sólyomszárnyon.
Apja nyakát szorongatva.
Élményeit előadta.
Kezét szája elé téve.
Belekezdett meséjébe.
Úgysem mondom, hogy mit vettünk.
Eldugtuk, és elrejtettük.
Törheted az okos fejed.
Titkom bizony ki nem szeded.
Úgysem mondom meg, milyen szép
Divatos, fekete és kék.
Úgysem mondom meg, de ott, ring.
Tetszeni fog Neked az-az ing!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.